Budapest zöldfelületi borítottságának vizsgálata

SZUBJEKTÍV ELŐZMÉNYEK

Régóta úgy gondolom, hogy a várostervezés — természetesen ide értve a környezet tervezését is — akkor lehet megalapozott és hatékony, ha ismert helyzetből kiindulva, konkrét célok és tennivalók kitűzésével alapozza meg az előrehaladást az adott város fejődésében. Ezért is zavar régóta az a magyar tervezési gyakorlat, amely inkább különféle filozófiák, személyes értékrendek és elhivatottságok — vagy egyszerű feltűnési vágyak — motivációjával, inkább — szakmai alapokra hivatkozó — egyéni ötletparádénak fogja fel a tervezést, aminek az eredményét aztán megpróbálja elfogadtatni a megbízó önkormányzat politikusaival. Ez látszódott az elmúlt másfél évtizedben Budapest környezeti tervezésében is, ahol a tervezett területfelhasználáson kívül — ami a településszerkezeti tervből könnyen kinyerhető — nem voltak — és ma sincsenek — megbízható adatok sem a területek tényleges felhasználási módjáról, sem pedig annak változásairól. A Magyarországon inkább tipikusnak, mint kivételesnek mondható helyzetben mindenki azzal lépett a nyilvánosság elé, amivel akart: a zöld szervezetek időnként számokat röptettek a levegőbe arról, hogy hány futballpályányival csökkentek a zöldfelületek az elmúlt időszakban, amelyeket azonban — megbízható adatok hiányában — érdemben sem megerősíteni, sem cáfolni nem lehetett. A közzétett statisztikai adatok az ápolt, gondozott zöldfelületek, parkok folyamatos növekedését mutatták ki. Az adat azonban sajátosságai miatt alkalmatlan volt a területek tényleges használatának vagy biológiai aktivitásának mérésére, hiszen csak azokat a területeket tartalmazta, amely gondozott közterület volt, így sem az extenzív zöldfelületek, sem a magánkertek nem szerepeltek benne.

AZ ALKALOM

Az előrelépésre az alkalmat számomra 2006 tavaszán Budapest zöldfelületi rendszerfejlesztési koncepciójának és programjának elkészítési lehetősége adta, amellyel a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Ügyosztálya bízta meg a Studio Metropolitanát. Az egyik alapkérdés a tervezés indításakor az volt, hogy a biológiai aktivitás szempontjából milyen Budapest tényleges zöldfelületi rendszere, hogyan változott az elmúlt időszakban, és hogyan, milyen módon, milyen eszközökkel befolyásolható, fejleszthető a kialakult állapot. A megválaszolását tűztük célul Gábor Péterrel, akivel együtt dolgoztunk a tervezés koordinációjában. Az előrelépés legvalószínűbb útját az űrfelvételek alapján történő munkában láttuk. Péter kutatta fel, hogy hol lehet megfelelő űrfelvételt kapni (a FŐMI-nél), mennyiért (két olyan felvételsorozat a Landsat műholdról, amely bőségesen tartalmazta a Főváros területe mellett a térséget is kb. 800.000,- Ft volt), és ő vonta be a csapatba az akkor még egyetemista Jombach Sándort is, aki már akkor profi módon értett az űrfelvételek digitális feldolgozásához, kezelésmódjához. Az adatok alapján megállapítottuk, hogy az akció belefér a költségvetésünkbe és az energiáinkba is, így elkezdtük a munkát. Tanulságos volt a csapat felállása is: Sándor értett az adatok, információk technikai kezeléséhez, Péter menedzselte az adatok beszerzését és szerkesztette meg az értékelő tanulmányt, míg az én dolgom — a finanszírozás biztosítása mellett — azoknak a kérdéseknek, szempontoknak a megfogalmazása, a lehetséges elvi megoldási alternatívák felállítása volt, amelyek alapján a munka eredménye meggyőződésünk szerint leginkább használható, alkalmazható és eredményes lehetett.

GYAKORLATIAS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK

Az űrfelvételekről — esetünkben egyszerűsítve — a felszínen lévő "klorofil-borítottság" állapítható meg, ami nagyjából megfelel a felszíni növényborítottságnak, tehát független például a növényborítottság vastagságától. A jellemző változásokra is szükségünk volt, ezért két időpont űrfelvételeit szereztük be: 1990-ből és 2005-ből. Már ezek kiválasztásánál szempont volt az, hogy rendszeresen készülő felvételtípusról legyen szó, ami viszonylag nagy felbontású (30x30 m-es raszterpontok), hogy a változások a jövőben is követhetők, a korábbiakkal összevethetők legyenek, ugyanakkor a városon belüli különbségek, tehát a viszonylag kis területre kiterjedő jelenségek is megkülönböztethetők legyenek. Természetesen — a vegetáció miatt — nyári időpontból származó felvételsorozatot vásároltunk, ügyelve arra, hogy az időjárási viszonyok lehetőség szerint azonosak legyenek (derült ég, azonos időpont és hőmérsékleti viszonyok). A felszín-borítottsági térképet kalib rálni is kellett, hogy a klorofil alapján mért adatok minél közelebb kerüljenek a tényleges területhasználathoz: ennek során 100%-nak vettük az összefüggő budai erdőkben mért értékeket, 0-nak pedig a teljesen beépített, illetve burkolt területeken tapasztalt értéket. A különféle technikai kérdések tisztázása után készülhetett el az a térkép, amely szemmel láthatóan, illetve adatszerűen kezelve jó közelítéssel megmutatta egyrészt azt, hogy hol milyen a városi felszín biológiai aktivitása, továbbá — a két, különböző időpontban készült felvétel összevetésével — azt is, hogy hol és hogyan változott az aktivitás 1990-2005. között. A digitális technika lehetővé tette azt is, hogy adatszerűen megállapítsuk Budapest egyes térszerkezeti egységeinek átlagos aktivitás-értékét, az ezek közötti különbségeket, illetve ezeken belül a jellemző változásokat, amelyekből — a területhasználat tényleges eseményeivel összevetve — érdekes következtetéseket lehetett levonni (1. ábra). A következő kérdés — 2006 végén, Budapest Környezeti Programjának felülvizsgálata során, a klímaváltozás elleni lehetséges önkormányzati tennivalók feltárása kapcsán — az volt, hogy milyen összefüggések ismerhetők fel az egyes területek biológiai aktivitása és a felszíni hőmérséklet között, azaz, hogyan befolyásolja a zöldfelületek telepítése a városi helyi klímát. Azt gondoltuk ugyanis, hogy ez a kérdés alapvetően meghatározza, hogyan kell egy város zöldfelületi rendszerét klimatikus szempontból is hatékonyan tervezni. Az ilyen összefüggésekre meggyőzően, azaz konkrét információk alapján nem adtak választ sem a műfordítások, sem a megkeresett szakértők. A kérdés megválaszolására ugyanazt a 2005-ös Landsat űrfelvételsorozatot alkalmaztuk, amit a biológiai aktivitás mérésére használtunk. Itt a kalibrálásnak, azaz a számítógépes eljárás nyomán létrejött adattartalomnak a való világhoz illesztésének még jelentősebb szerepe volt, mint a biológiai aktivitás megállapításánál. A nyert adatok ugyanis távolabbi, áttételesebb kapcsolatban vannak a valóságos jelenségekkel. A feladatot az Országos Meteorológiai Intézet egyes mérőhelyein szereplő értékeknek az űrfelvétel készítési időpontjában ténylegesen mért hőmérsékleti adataihoz való beazonosításával sikerült megoldani.

A KUTATÁS SORÁN A FELTETT KÉRDÉSEKRE KAPOTT VÁLASZOK

Tanulságok a kutatás első szakaszában:
Budapest területén az átlagos biológiai aktivitás 1990-2005. között összesen mintegy 2%-kal, az összes terület 51%-áról 49%-ára csökkent, ami kedvezőtlen, de drámainak, vagy tragikusnak nem nevezhető mértékű változásnak mondható. Ezen belül a változás a belső városrészekben -3%, az átmeneti övezetben -2%, az elővárosi zónában -2,5%, a hegyvidéken -0,7%, a Duna-menti zónában pedig +1% volt. Az Agglomerációs gyűrűben a csökkenés mértéke -0,3%, abszolút értékben kb. a fele a budapesti csökkenésnek. Ezen belül az erdők, és más, 100%-os intenzitású felületek területe inkább növekedett. A folyamatokban a vegetációval kapcsolatos spontán változásoknak nagyobb szerepük volt, mint a tervezett beavatkozásoknak. Ezen belül a csökkenés legjelentősebb részét az elhanyagolt, felhagyott területek — pl. gyárudvarok, egyéb felhagyott ipari területek, egyes gondozatlan vasúti területek, felhagyott laktanyák — újrahasznosítása, beépítése, míg a növekedés nagyobb részét a ruderális vegetáció terjedése — pl. a vasúti pályatestek környezetében a növényzet burjánzása — okozta. A budapesti egyenleg alakulásában jelentős szerep jutott a lakótelepi zöldfelületek, és a kertvárosias területek lényeges intenzitás-növekedésének (1. táblázat).

Tanulságok a kutatás második szakaszában
A városi zöldfelületek intenzitása és felszíni hőmérséklete egymással fordítottan arányos, azaz minél nagyobb az intenzitás, annál alacsonyabb a hőmérséklet (ez persze senkit sem lep meg különö sebben, de most már városi léptékben is bizonyítást nyert). A városi zöldfelületek kondicionáló hatása igen szűk területre terjed ki, azaz a legjelentősebb városi parkok hűtő hatása is legfeljebb egy saroknyira terjed tovább saját területénél. Már viszonylag kis zöldfelületek (mint pl. a WestEnd tetőkertjének) kondicionáló hatása is érzékelhető. Bár városképi vagy rekreációs, illetve ingatlanérték növelési szempontból is fontos a nagy városi parkok létesítése, a klimatizáló hatást tekintve még fontosabbnak, hatékonyabbnak mondható a kisléptékű akciók (pl. udvar beültetések, homlokzat-zöldítések, tetőkertek, utcafásítások).

További tanulságok
A munka folyamata és eredménye is (egy év alatt, összesen kb. 2,5 millió forint ráfordításával, meglévő eszközök, információk céltudatos alkalmazásával évtizedek óta hiányzó alapismeretek hatékony pótlása, a megismert alapvető összefüggések) túlmutat a közvetlen következtetéseken és számos, az ökológiai viszonyokhoz csak lazán kapcsolódó tanulság, következtetés levonására is alkalmas.

Általában, a művelt nagyközönség számára
A konkrét, helytálló információk segítik a dolgok objektív, elfogulatlan megítélését, ami viszont alapvető feltétele a szükséges és megfelelő beavatkozások meghatározásának. A jelentős mértékű társadalmi, gazdasági beavatkozások során keletkező, sokszor drámainak érzékelt változások nagyobb tér- és időtávlat keretében gyakran lényegtelennek, jelentéktelennek tűnnek. A természetes folyamatok erőssége rendszerint felülmúlja az emberi tevékenységek eredményeit. Illő fenntartásokkal kezeljük a megalapozatlan siker propagandát éppúgy, mint az (akár jó szándékú) alaptalan riogatást, rémisztgetést (jobb félni, mint megijedni).

Közhatalmi döntéshozók számára
A dolgok sokszor egyszerűbben is megoldhatók, mint ahogyan azt egyes szakértők állítják. Az egyszerűbb, kézenfekvő megoldások keresése, a "hétköznapi innovációk sorozata" rendszeint eredményesebb, mint a "mindent megoldó" nagy beavatkozások gyakran kockázatos, nehezen megvalósítható, sokáig elhúzódó, ritkán egyértelműen eredményes végrehajtása.

Döntés-előkészítők, köztisztviselők, tervezők számára
A konkrét adatok, információk rendszerint egyszerűbbé, átláthatóbbá teszik a közhatalmi döntéseket és segítenek az érzelmi típusú, ezért terméketlen viták megelőzésében. A megfelelő megoldások megtalálása sokszor inkább elhatározás, mintsem pénz kérdése. Tökéletes megoldás nincs, ezért nem érdemes várni rá. A környezeti kérdésekben alkalmazott "elérhető legjobb megoldás" elvének mindhárom eleme egyenrangúan fontos. Mindig az adott időpontban elérhető megoldások közül kell a legjobbat kiválasztani.

Civil szervezetek, környezeti aktivisták számára
"Amit nem tudsz mérni, azon nem tudsz javítani" (Lord Kelvin). Az egyenlő pozícióból való tárgyalás alapja a hasonló informáltsági szint. Kockázatokat rejtenek azok a szakmai javaslatok, amelyek alapjai — háttere, indokai — ismeretlenek vagy kétségesek.

A szakma irányítói és befolyásos szakértői, kutatási pályázatok kiírói és elbírálói számára
Nagy öröm számomra, hogy a fiatal kollégákkal együtt olyan munkát végezhetünk, amit előttünk ebben az országban még kevesen (senki?). Alapvető fontosságú, hogy a közpénzekből finanszírozott kutatások nagyobb része olyan eredménnyel járjon, ami közvetlenül is képes továbbfejleszteni a gyakorlatot. Bár az urbanisztika alapösszefüggéseinek feltárása, ismeretterjesztése a szakmapolitika eminens törekvése kellene, hogy legyen, az egykori "vátis szürke füzetek" — vagyis a hetvenes években közreadott és azóta sokszorosan elavult normatíva-ajánlások nosztalgikus emlegetésén túlmenően sajnos az elmúlt évtizedben igen kevés történt. A különféle minisztériumi, vagy más állami pénzek elosztása kapcsán kiemelt fontosságot kellene tulajdonítani a felhasználható ismereteket eredményező kutatásoknak, és ezeket — például "befogadó felhasználóhelyek" bevonásával — pályázati feltételként meg is kellene követelni.

Ongjerth Richárd kutatási igazgató,
Studio Metropolitana Kht.